Kedden szavaznak a bizalmatlanságiról
Fölháborodott közalkalmazottak ezrei vonultak kedden délelőtt a román parlament épülete elé, hogy tiltakozzanak a kormány jövedelemcsökkentő törvénytervezetei ellen, miközben odabenn megkezdődött az ellenzék bizalmatlansági indítványáról szóló vita.
A belpolitikai porondon és a közvéleményben egyaránt vihart kavar Emil Boc kormányának az a két törvénytervezete, amely az állami szférában 25 százalékkal csökkentené a béreket, a nyugdíjakat pedig 15 százalékkal kurtítaná meg, ezen kívül számos szociális juttatást vonna meg. A parlamentben mintegy 55 százalékos többséggel rendelkező kormány számára nagy a tét: a megszorító intézkedések sikeres alkalmazásától függ, hogy megkapja-e Románia a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött többoldalú hitelmegállapodás soron következő, 850 millió euró értékű részletét.
A megszorító csomag olyan drákói és népszerűtlen, hogy a kabinet kénytelen volt "felelősségvállalással", azaz parlamenti vita lehetősége nélkül a törvényhozás elé terjeszteni a tervezeteket. Csakhogy ez a törvényalkotási formula rendkívül kockázatos a végrehajtó hatalom számára. Vita helyett ugyanis a honatyáknak egyetlen eszköz áll rendelkezésükre, mégpedig a kormány ellen benyújtható bizalmatlansági indítvány.
Ha azt megszavazzák, a kabinetnek távoznia kell, ha viszont az indítványt elutasítják, a megszorító intézkedések automatikusan elfogadottnak tekinthetők.
Az ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) élt is ezzel a lehetőséggel, indítványát biztosan támogatni látszik az ugyancsak ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL). A Demokrata Liberális Párt (PD-L) élén álló Emil Boc miniszterelnöknek matematikailag nem kellene különösebben aggódnia, hiszen a 471 képviselő és szenátor közül összesen 236-nak a voksára lenne szükség a kormánybuktatáshoz, s a bizalmatlansági indítványnak csupán 211 ellenzéki támogatója van.
A bizalmatlansági indítványról vitáznak
A PD-L és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tagjaiból álló kormány azonban "nem vehet mérget" saját megmenekülésére, hiszen a vita megkezdésének pillanatában még nem tudni, hogy számíthat-e az eddig ismert parlamenti többségre. Az RMDSZ ugyan jelezte már, hogy koalíció tagja lévén a bizalmatlansági indítvány ellen szavaz, de ami a PD-L táborát illeti, máris van soraiban három "áruló". Daniel Oajdea jászvásári (Iasi) honatyának már döntöttek is a pártból való kizárásáról, mert jelezte, hogy a PD-L ellenében foglal majd állást. Georgica Severin szenátor és a televíziós személyiségből "honanyává" vált Teodora Trandafir is azt ígérte, hogy a bizalmatlansági indítványt fogja támogatni.
Nem biztos egyelőre az sem, hogy a függetlenek csoportjából alakult - egyelőre nem parlamentinek számító - párt (Országos Szövetség Románia Haladásáért - UNPR), amely eddig a szociáldemokratáktól és liberálisoktól "elszökött" honatyákból áll, és amely eddig híven támogatta a PD-L-t és a mögötte álló Traian Basescu államfőt, vállalja-e most a saját politikai arculatát elcsúfító megszorító intézkedéseket. Hagyományosan a mindenkori kormánypártot támogatja a nem magyar nemzeti kisebbségek 18 képviselője, Emil Boc reméli, hogy most sem kell csalódnia e csoport tagjaiban.
Az ellenzéknek tehát mintegy húsz parlamenti tagot kellene a saját térfelére átcsábítania. A képviselőkre és szenátorokra azonban több oldalról is nyomás nehezedik. Pártjaik szinte mind kizárással fenyegetik őket, ha nem lesznek lojálisak saját alakulatukhoz, de saját választóik szemébe is nehezen néznek majd, ha megszavazzák a megszorításokat.
